II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak isztambuli temetkező helye az egykori jezsuita kolostor kápolnája volt. A genovai bencések 1427-ben alapítottak itt rendházat. A szerzetesek 1453-at követően is maradtak, s a hely 16. század elejétől az isztambuli francia követség tulajdonában volt. A rendházat 1583-ban a jezsuiták vették át és feloszlatásukig, 1773-ig itt szolgáltak. Tőlük a lazaristák kezébe került. Az első világháborút követően francia, majd francia-török két tannyelvű iskola lett. A kápolna jelenleg használaton kívül van, csak alkalmanként mutatnak be benne szentmisét. Itt temették el Zrínyi Ilonát 1703-ban, Bercsényi Csáky Krisztinát 1723-ban és II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet 1735-ben. Hamvaikat 1906-ban hazaszállították, s jelenleg a kassai Szent Erzsébet-templomban nyugszanak. A síremlékek ma is gondozottan állnak a kápolnában. Az épület a francia állam tulajdona. A kápolna csak előzetes jelentkezéssel, az épületben működő francia-török iskola francia igazgatójának engedélyével látogatható.