Ibrahim Müteferrika (1674-1745) a török és az iszlám világ könyvnyomtatásának a megteremtője. Az Oszmán Birodalomban ő nyomtatott először könyvet 1729-ben. Kolozsvári születésű unitárius magyar ember volt, aki iskolai tanulmányait követően került Isztambulba, és ott törökké lett: hogyan és miért, ennek részleteit nem ismerjük. Sokáig portai tolmács volt, aki számos diplomáciai küldetésben is részt vett. Szoros kapcsolatot ápolt a Rákóczi-emigrációval. A III. Ahmet szultán (1703-1730) alatti nyugati nyitás idején az európai irányzatokat követni kívánó sztambuli udvari körökben nyelvtudása, a könyvnyomtatásban való jártassága és külföldi kapcsolatai révén meghatározó személyiség volt. Az utókor saját korának jelentős oszmán-török gondolkodójaként is számon tartja. Sokan a könyvnyomtatás megindítása okán az Oszmán Birodalom nyugati nyitásának egyik kezdeményezőjeként is tekintenek rá.  Az Értekezés az iszlámról/Risâle-i islâmîye című vallásfilozófiai munkáját 1710 körül, az iszlám hitre való áttérését követően írta, ezt a kötetet azonban nem nyomtatta ki. A Bölcsesség alapjai a reguláris katonák körében/Usûl el-Hikem fi Nizâm el-Ümem című katonai-politikai értekezése, amely 1732-ben hagyta el nyomdát, az Isztambulban diplomataként dolgozó gróf Reviczky Károly (1737-1793) francia fordításának köszönhetően (Traité de tactique ou méthode artificielle pour l’ordonnance des troupes. Bécs, 1769) Európában is ismert lett. Síremléke eredetileg Aynalı Kavakban állt, 1942-ben helyezték át jelenlegi helyére, a perai mevlevi derviskolostor temetőjébe. Egyik szobra a Kapalı Çarşı melletti Könyvbazárban, a Sahaflar Çarşısıban, másik pedig Rodostóban a Rákóczi Emlékmúzeum közelében áll. Életéről Solmaz Kâmuran török írónő 2010-ben regényt adott ki, amely 2012-ben magyar fordításban is megjelent Magyar címmel.