Musztafa Kemal Atatürk arra törekedett, hogy a Török Köztársaságot minden területen modern országgá fejlessze. Ebben kiemelt szerepet töltött be az új főváros: Ankara. A főváros egyszerre volt helye az építészeti és az intézményi megújulásnak. A Néprajzi Múzeum (Etnografya Müzesi) létrehozására a török elnöknek az Ankarában élő Mészáros Gyula (1883-1957) 1924-ben tett javaslatot. Az intézmény első igazgatója Hamit Zübeyir Koşay (1910-1984) volt, aki Budapesten szerezte diplomáját és tagja volt az Eötvös Collegiumnak. Koşay professzor egyszerre volt régész és néprajzos. A múzeum felállításakor erősen támaszkodott a magyar múzeumi gyakorlatra. Az intézmény fő feladta a Török Köztársaság népi gyökereinek bemutatása volt. Az épület a kemalista építészet egyik jellegzetes alkotása, 1930-ban adtak át. Tervezője: Arif Hikmet Koyunoğlu (1888-1982). Az épület török közéletben betöltött különleges jelentőségét az is mutatja, hogy itt őrizték Atatürk koporsóját 1938-53 között, amíg a végső mauzóleum (Anıtkabir) elkészült.